Az alábbi vers műforditás (nézzétek el nekem a hosszú 'i' hiányát), ugyebár. Bőven lenne, mit javitani rajta, de már csukódik le a szemem. :) Tehát, fogadd, Anna, szeretettel, ennyi tellett most tőlem.
Kerülj beljebb, de arra ne számíts, hogy
Az edény mind patyolat, a padló mind ragyog.
Van itt morzsa és játék bőven, megfigyelni való.
Azok a maszatos nyomok az ajtón.
Az apróságok, akiknek mi itt menedéket nyújtunk
Nem a makulátlan levegőn nőnek.
A rendetlenséghez van inkább kedvük
És a gondtalan, sőt zűrös játékhoz.
Sok a szükségük, kevés a türelmük.
Én egész nap kívánságaikat lesem.
Az van, hogy Anya, gyere hamar. Anya, ezt nézd meg!
Tekergőző féreg és megkarcolt térd.
Elkészült rajzok, magasra érő kockák.
A padlóm fényezetlen, a napok telnek.
Eljön a nap és kirepülnek e fészekből,
És végre pihenhetek egy jót!
Mondd meg nekem, mi számít jobban:
Egy boldog gyermek, vagy egy felsúrolt padló?
Ismeretlen szerző
Én is köszönöm a fordítást! Szép a családi képetek:), főleg a kis csöppség középen:)).
ReplyDeleteNagyon szivesen! :) Koszi! :) Olyan edes most, ahogy egyedul megy...
ReplyDelete