"Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az Ő kegyelme." Zsoltárok 136,1
Imádkozzatok minden emberért!

Friday, February 11, 2011

Gondviselés és hobbi


Lehetséges ilyen egybeesés? :)

Szeretek vásárolni. Közelebb járok az igazsághoz, ha azt mondom, hogy nagyon-nagyon szeretek vásárolni. :)

Ez elég nagy gond. :) (Hm, Murray büszke lenne rám, ha tudná, hogy most ilyen őszinte voltam eme titkos tulajdonságomról... :))) Bocsánat, a "titkos" kifejezés valótlanság volt.

Szóval, csak azt akartam elárulni, hogy a vásárlás nálam mostanában hobbiszámba megy. Ez az igazság. Régi hobbijaim valahogy lemaradtak különböző okok miatt...

(Üvegfestés, képeslap- és miegymás-készités, nos, nagyon szivesen csinálnám, de még nem szereztem be a hozzávalókat az óceánnak ezen a partján... meg hát, ha lenne is hozzávaló, kicsit nehéz ilyen kényes ügyelmekbe bocsátkozni egy 14 hónapos, nagyon kiváncsi kisfiú társaságában :)) Nem nagy baj, nem haragszom rá ezért :)).

Valószinű, hogy az ősi vadászat öröme bukkan fel modern formában, amikor egy-egy jó ajánlatra bukkanok. A minőség és az alacsony ár találkozása jelenti a harmóniát, ugyebár, ebben a kontextusban.

És akkor, elárulom, hogy van egy óriási előnye ennek a helynek vásárlás szempontjából: "kuponokkal" az ember pénzt takarithat magának. Ideérkezésünk után hamarosan szembesültem ezekkel a kivágható "szelvényekkel" újságokban, reklámlapokban, boltokban. Nem sokat törődtem velük. De, aztán gyorsan felfedeztem, hogy mégis hasznos dolgok, ha az ember okosan bánik velük.

Közben egyik barátunk szó szerint magáncéget inditott a kuponos vásárlás fortélyainak pénzért való oktatására...

Szóval, kicsit utánaolvastam az interneten, és elkezdtem gyűjtögetni, csoportositani, és, igenis, használni a kuponokat vásárlásaim során.

A minap 4 árúcikkért, ami amúgy kb. 8 dollár lett volna, 2,45-öt fizettem. Igazság szerint semmit se kellett volna fizetnem, de azt nem nagyon szeretik a boltokban, én meg nem tanultam meg még eléggé, hogy olyankor, amikor fennakadás történik, a 'manager'-t kell emlegetni... No, majd legközelebb.

No comments:

Post a Comment