Közben megjött az ősz is....

Megjött és marad, függetlenül attól, hogy beszélünk-e róla, vagy sem... :)

Mostanában azon vettem észre magam, hogy kezdek furán öltözni, mint az amerikaiak. :) "Fura" volt nekem például az, ha októberben rövidújjúban, nadrágban és papucsban ment az ember valahova, természetesen zokni nélkül. Nos, kezdem jobban megérteni, hogy miért: azért, mert ilyen ez az oregoni időjárás. Elkel a nadrág, de a hosszújjú és a csukott cipő zoknival már egy kicsit sok. Legalábbis egyelőre. Persze, az is igaz, hogy a háztól az autóig, az autótól meg a célpontig, nem kell olyan sokat gyalogolni. :)

Na, de nem erről akartam én írni, hanem az augusztusi nyaralásunkról, ami most ebben az esős időben különösen jólesik. :) A Detroit tóhoz mentünk, Larry barátunk nyaralójában töltöttünk pár napot két részletben. Nehezen indult, mert Kaleb nem találta a helyét egy idő után, amikor a délutáni alvás következett volna, de a második naptól kezdődően egész jó volt.

Még mindig csodálom, hogy milyen magasak itt a fenyők, és milyen szép az erdő....

A motorcsónakot is használhattuk, ami kitöltötte a napok legnagyobb részét.

Úszkáltunk is egy kicsit, Kaleb átesett az első mélyebb vízzel való barátkozáson.

Murray fáradhatatlanul halászott, és végre, az utolsó nap, fogtunk két halacskát. :)

Egyet túráztunk, amit én egy idő után egyáltalán nem élveztem, mert nem vagyok szokva a meredek és keskeny ösvényekhez, amelyeknek az egyik oldalán ott tátong rám a "szakadékot" idéző hegyoldal.... Szóval, annyit mérgelődtem / ijedeztem, hogy végül az uticél előtt visszafordultunk. A kilátás azonban csodálatos volt.

A nyaralás második részletében anyósom is velünk volt. Jó volt egy kicsit együtt lenni.

Külön élmény volt este a tábortűznél mályvacukrot és mézes kekszet pirítani, amelyből egy-két kocka finom tejcsokival -a csoki persze szépen ráolvadt a cukorra - szendvicset formáltunk. (Kalóriás nyári amerikai nyalánkság, és nem csak! :)

A Detroit tó, akárcsak az otthoni Bözödi tó, valamikori lakott területet borít, annyi különbséggel, hogy itt tragédiák nélkül, tervezetten történt.

(Nem tudom, miért van az az érzésem, hogy erről már írtam?! Remélem, nem ismétlem magam!)

Kb. 300 fényképet nyomtattam nemrég, és a képek csoportosítása alapján is világos, hogy az idei augusztusi hónapunk nagyon mozgalmas és tartalmas volt. Két új fénykép-kollázst készítettem a konyhával szemközti folyosó falára: jó emlékeztetni magunkat a sok áldásra, amelyeket eseményeken, barátokon és a családon keresztül kaptunk, kapunk.... Még ott vannak a falon a Vásárhelyen tett látogatásról készült képek is, középen, a másik két, új képcsoport között...