Vidám októberi reggel

paradicsommal. :)

Friss, a teraszon még mindig zöldelő paradicsomtövekről szedett paradicsom a reggelihez: mi van ennél jobb?

...Az, hogy természetesen ez csak a hab a tortán, ami az Istentől hűségesen érkező kegyelem: nálunk a legfontosabb családfenntartó.

Elhatároztam, hogy látható helyre teszem majd ki a lakásban magyarul-angolul a következő Igét:

2Thess 3,3

"De hű az Úr, Aki megerősit titeket, és megőriz a gonosztól."

Közben megjött az ősz is....

Megjött és marad, függetlenül attól, hogy beszélünk-e róla, vagy sem... :)

Mostanában azon vettem észre magam, hogy kezdek furán öltözni, mint az amerikaiak. :) "Fura" volt nekem például az, ha októberben rövidújjúban, nadrágban és papucsban ment az ember valahova, természetesen zokni nélkül. Nos, kezdem jobban megérteni, hogy miért: azért, mert ilyen ez az oregoni időjárás. Elkel a nadrág, de a hosszújjú és a csukott cipő zoknival már egy kicsit sok. Legalábbis egyelőre. Persze, az is igaz, hogy a háztól az autóig, az autótól meg a célpontig, nem kell olyan sokat gyalogolni. :)

Na, de nem erről akartam én írni, hanem az augusztusi nyaralásunkról, ami most ebben az esős időben különösen jólesik. :) A Detroit tóhoz mentünk, Larry barátunk nyaralójában töltöttünk pár napot két részletben. Nehezen indult, mert Kaleb nem találta a helyét egy idő után, amikor a délutáni alvás következett volna, de a második naptól kezdődően egész jó volt.

Még mindig csodálom, hogy milyen magasak itt a fenyők, és milyen szép az erdő....

A motorcsónakot is használhattuk, ami kitöltötte a napok legnagyobb részét.

Úszkáltunk is egy kicsit, Kaleb átesett az első mélyebb vízzel való barátkozáson.

Murray fáradhatatlanul halászott, és végre, az utolsó nap, fogtunk két halacskát. :)

Egyet túráztunk, amit én egy idő után egyáltalán nem élveztem, mert nem vagyok szokva a meredek és keskeny ösvényekhez, amelyeknek az egyik oldalán ott tátong rám a "szakadékot" idéző hegyoldal.... Szóval, annyit mérgelődtem / ijedeztem, hogy végül az uticél előtt visszafordultunk. A kilátás azonban csodálatos volt.

A nyaralás második részletében anyósom is velünk volt. Jó volt egy kicsit együtt lenni.

Külön élmény volt este a tábortűznél mályvacukrot és mézes kekszet pirítani, amelyből egy-két kocka finom tejcsokival -a csoki persze szépen ráolvadt a cukorra - szendvicset formáltunk. (Kalóriás nyári amerikai nyalánkság, és nem csak! :)

A Detroit tó, akárcsak az otthoni Bözödi tó, valamikori lakott területet borít, annyi különbséggel, hogy itt tragédiák nélkül, tervezetten történt.

(Nem tudom, miért van az az érzésem, hogy erről már írtam?! Remélem, nem ismétlem magam!)

Kb. 300 fényképet nyomtattam nemrég, és a képek csoportosítása alapján is világos, hogy az idei augusztusi hónapunk nagyon mozgalmas és tartalmas volt. Két új fénykép-kollázst készítettem a konyhával szemközti folyosó falára: jó emlékeztetni magunkat a sok áldásra, amelyeket eseményeken, barátokon és a családon keresztül kaptunk, kapunk.... Még ott vannak a falon a Vásárhelyen tett látogatásról készült képek is, középen, a másik két, új képcsoport között...

Biblikusan az apaságról

A "Courageous" (Bátor) c. film most megy a mozikban itt Oregonban. A Kendrick fivérek munkája, akiknek a "Fireproof" c. filmje sokaknak ismerős.

A gyülekezetünk egyik tagja, az író Randy Alcorn lett felkérve arra, hogy könyvet írjon a filmhez, amely szintén megjelent.

Először a házasoknak szervezett konferencián hallottunk a filmről, és akkor láttunk részletet is belőle.

A héten hétfőn meg is néztük Murray-vel, ami nagy esemény, már csak azért is, mert nem könnyű Kaleb nélkül kimozdulni. Úgy történt, hogy Doug nálunk ebédelt, és előtte vagy utána :) az az ötlete támadt, hogy ő vigyáz Kaleb-re, hogy mi meg tudjuk nézni a filmet...

Be kell vallanom, hogy többször is könny szökött a szemembe... Azt hiszem, a legjobb film, amit valaha láttam: érdekes, minőségi és biblikus. A nézőt önéértékelésre, pozitív változásra készteti. A családról, és főként az APASÁGRÓL szól reálisan, és mégis inspirálóan. Elhangzik az evangélium természetes, szeretetteljes és reális bizonyságtevés formájában. Úgy gondolom, hogy a tragédia jelenléte a hitelességet teszi lehetővé a történet fonalában, a különböző élettörténetek pedig a néző érzelmi bekapcsolódását teszi valószínűbbé.

Nagyon ajánlom mindenkinek a megnézésre!

Bátorító

A 4. alkalom volt a mai a női bibliaóra hetenként megtartott sorozatában. Olyan jó volt! Hála Istennek! :)

Ez az első év, hogy a kezdettől részt veszek a bibliaórán. Annyira örülök ennek a lehetőségnek, hogy minden héten nemcsak az Igét tanulmányozzuk, hanem egy szűkebb csoportban is közösséget gyakorolhatunk!

A múlt évben, amikor a Mózes öt könyvét tanulmányozták a nők, jóval a bibliaóra őszi megkezdése után voltam az alkalmon először Nancy barátnőm jóvoltából, de csak egy rövid ideig jártunk. Akkor Kaleb kisebb volt, és a csoportbeszélgetésen ott volt velem. Emlékszem, hogy minden hétre sok olvasnivaló és "házi feladat" volt, annyira, hogy alig bírtam lépést tartani...

Olyan sok nő jár ezekre a bibliaórákra, hogy három különböző időpontban tartják meg minden héten. Tavaly kedd este mentünk, most én szerdánként járok reggel 9-re, mert akkor van gyerekfelügyelet. És micsoda áldás is ez! Kikapcsolódás és lelki épülés egyszerre!

Ezúttal a Filippi és a Kolossé leveleket tanulmányozzuk. A munkafüzetünk, ami inkább munkakönyv :), minden alkalomra 17-20 kérdés segítségével készít fel az alkalmakra, amelyeknek a struktúrája a következő: 10-15 perc éneklés, 45 perc előadás, 1 óra és 20 perc csoportbeszélgetés.

Különböző önkéntesek gondoskodnak a terem díszítéséről, a sütiről és innivalóról (kávé, tea), az érkezők fogadásáról, stb.

A csoportunk nagyon tetszik: 23-an vagyunk, amelyből három csoportvezető. Az egyik csoportvezetőt, egy nagyon kedves anyukát a vasárnap reggeli közösségünkből már ismertem, ami igencsak jóleső érzés volt az elején. Angela is a mi csoportunkban van, aki több mint húsz éve vándorolt ki Amerikába Bukarestből. Vele is találkoztam már korábban.

Jó a dinamikája a csoportnak, és, mind minden csoportban, megtalálhatóak a tipikus személyiségek is. :) Ami a fő, hogy egymást elfogadjuk és építsük: ez a cél.

....Közben eszembe jutott a női bibliaóra első alkalma, amely annyira különleges volt, hogy pár szót kénytelen vagyok ejteni róla: a nagy (istentiszteleti) teremben kb. 20 (vagy több) kerek asztal volt izlésesen reggelihez megterítve (amint már említettem, az alkalom, amelyet választottam, szerda reggel 9-kor kezdődik, ideális a reggelihez :). Minden asztal közepén a díszítés egy kartonból készült, de valódinak ható postaláda volt, amelybe az alkalom közös részének idejént betehette mindenki a kívánság-levelét erre az "bibliatanulmányozó évre" vonatkozóan. Majd mindenki megkereste a csoportját, ahol többnyire ismerkedéssel telt el a hátralevő idő...

Játék-ötlet ismerkedéshez, amelyet a második alkalmon láttam: különböző színű M&M cukorkákból választott mindenki négy különböző színűt, majd a vezető által előkészített, színekkel megjelölt kérdésekre így válaszolt sorban mindenki.

És, akkor végre eljutottam a mai alkalomhoz: a 2. leckét boncolgattuk, amely a Filippi levél mind a 4 részének az áttekintése volt.

A könyvünk által Aquinói Szent Tamástól idézett imát én is idézem most:

"PRAYER

Give me, O Lord, a steadfast heart, which no unworthy affection may drag downwards; give me an unconquered heart, which no tribulation can wear out; give me an upright heart, which no unworthy purpose may tempt aside. Bestow on me also, O Lord my God, understanding to know You, diligence to seek You, Wisdom to find You, and a faithfulness that may finally embrace You, through Jesus Christ our Lord, Amen."

(Famous Book of Prayers)

Blog Recommended for visiting

I've just found this blog today, started by a Christian mother of 5, serving as a missionary pilot wife in Indonesia (she is the daughter of the leading pastor from our church).

It is a great initiation to encourage mothers, to help them connect and get closer to God in their privileged task of mothering...

Take a look if the English language is not a problem for you, and if you want to read similar issues you are facing as a mother.

Most of all, BE ENCOURAGED! You are not alone! :)))