Ez is a tavaly :) történt, ha jól emlékszem december 4-én, miután visszajöttünk Kalebbel Vásárhelyről.
Egy pár hónapja fedeztem fel, végre, az oregoni magyar közösség oldalát, rögvest be is jelentkeztem, így a hírlevelükből megtudtam, hogy karácsonyi összejövetelt szerveznek, a gyerekeknek Mikulás-járást.
Nagy lelkesedéssel készültem (magyaros töltött tojást, amerikai sonkát vittünk). Nem gondoltam volna, hogy az ismeretlen magyar testvéreimmel való találkozás ilyen kellemes, mégis feszült izgalommal fog eltölteni. Azt hiszem, Murray sokkal bátrabb volt a kezdeményező társalgásban, mint én. A társaság vegyes volt, a magyar-amerikai házasságoknak megfelelően. Amolyan kulturálisnak nevezhető, de kötetlen alkalom volt.
Egészen jól esett a kolozsvári káposzta, amit valaki nagyon finomra kerekített.
Sikerült pár emberrel telefonszámot, emailt cserélni.
Megszületett a Kaleb első Mikulással készült képe is. Aranyos volt, ahogy nagy komolyan, félelem nélkül sokáig vizsgálgatta. :)
Drága gyermek! Olyan aranyos:)))).
ReplyDeleteKöszi! Olyan komolyan ült ott. :)
ReplyDeleteDe jó lett a blogod! :)
ReplyDelete1 kérdésem lenne: szeretnéd-e továbbra is kapni a Mustármagot? Most összesítem a címlistát...
Köszi, unalmamban.... Na, nem. 'Teasing'.
ReplyDeleteSzoval, kellene, igen, tökéletesen megfeledkeztem a rendelésről. De, beszólok anyuméknak, hogy segitsenek ki. :)