Üdvözletünk

drága családunknak, barátainknak és minden kedves olvasónknak!

A tudat, hogy Jézus él, hadd töltsön el új örömmel és friss késztetésekkel, amely által másoknak is örömöt okozhatunk ezen az ünnepen.

Szeretettel gondolunk rátok! :)

Áldott Feltámadási ünnepet!

Murray, Kaleb és Adina :)

A legszebb "sétatér"

a hozzánk közel levő park. Mostanában minden nap megyünk, mert Kaleb nagyon-nagyon szeret szabadon mozogni, és ott van hely bőven, friss levegő is bőséggel. :)

Micsoda jó hely: csendes erdőre emlékeztető, tiszta és elég távol az úttól ahhoz, hogy biztonságos legyen.

Kézimunka-esten

vettem részt nemrég az imaházban...

Nagy izgalommal vártam, a készülödésemet a férjem zsebe bánta (:) - vettem egy nagyszerű bőröndöt (feleáron :), ami nagyon megkönnyiti a sok cucc szállitását - , de végül ott alkothattam én is más, kézimunkát kedvelő hölgyek társaságában.

Mondanom sem kell, hogy nagyon meglepődtem a számomra új technikák, a "nyersanyag"-mennyiség és eszközminőség láttán...

Azzal maradtam mégis, hogy jó értékelni azt, ami van, egyébként a világ összes kincse sem elegendő... :)

Itthon az én kis kézimunka-sarkom igy néz ki most. A képeslapokat ma el kell postáznom, egyébként fuccs a húsvéti üdvözlő soraink aktualitásának......

Most vagy soha....

...Késő van, de ha nem jelentkezem most, akkor megint elmarad... A "számvetésre" pedig szükségem van :).

Kezdem egy régi adóssággal: Magdus néni kérésére megismétlem azt az öntet-receptet, amelyet mi a leggyakrabban készitünk friss zöldségsalátához.

"Ranch"-utánzat Clemetson módra :) - két evőkanál majonéz, ugyanannyi (vagy több) tejföl, tej (ami folyékonyabbá teszi), só, bors, egyéb fűszerkeverék izlés szerint.

Minthogy a konyhára terelődött a szó, elárulom, hogy minket is elfogott a buzgóság a sok jó példát és eredményt látva, hogy kissé megregulázzuk az étkezési szokásainkat: igyekszünk szigorúbb mértéket szabni a szénhidrátok bevitelének kb. 3 hete... Monthatom, máris jobban érezzük magunkat, ami lehet, csak annak tudható be, hogy gazdag a képzelőerőnk. :) No, de nem visszük túlzásba a diétát semmiféle fölösleges önsanyargatással. ...Való igaz, azonban, hogy a kenyér nagyon lassan fogy, és több salátát ettünk mostanában, mint azelőtt bármikor.

A kép hű dokumentáció a mai ebédünkről. :)

Majd elfelejtettem: az egész akciót komoly elhatározással és mérlegeléssel inditottuk egy másik családdal (Nate és Andrea), miután elfogyasztottuk nálunk az "utolsó" vacsorát. Megegyeztünk, hogy naplót irunk, stb. Egy-két hétig irogattam is, de az utóbbi időben ez elmaradt.

A new blog in English

It is too hard to write in two languages in this blog, better to say, it is a bit hard to decide when and what to write in which language... It sounds confusing, doesn't it?

So, considering these reasons and the confusion of our American readers, we try to write a new blog providing reports about our life in English with more frequency than we did before...

Welcome to our new space :) here: http://murrayadinakaleb.blogspot.com/

Újabb hónap pergett le...

... és március 25-én töltötte Kaleb a 16. hónapot.

Olyan édesek a totyogók ebben a korban!

Nem unalmasak a napjaink, mert szinte minden nap van valami új, amit a kis legény felfedez vagy megtanul.

... Ma a reggelinél mi még ettünk, Kaleb már hamarabb befejezte az evést, de nagyon érdekelte, hogy mi van az én tányéromban (persze, enni nem akart :). Amikor már harmadjára kérezkedett az ölembe, hogy pár másodperc múlva letornássza magát, majd vissza, megsokaltam, és a mellettem levő székre ültettem. Vidám kis arcát nézve rádöbbentem, hogy a puszta tény, hogy vigan elüldögél egyedül, veszély nélkül, újdonságnak számit: nemrég a székhez kellett "szijaznunk" (:), amikor vendégségben voltunk, ahol nem volt etetőszék........

Szóval, a növekedés / gyarapodás / fejlődés csodája még mindig lenyűgöz.

Pár képet válogattam össze, amelyek a Kaleb teljesitményeit próbálták megörökiteni...